Ezt a szép borítót Csigás Gábor barátunk készítette nekünk. Nagyon megörültünk, amikor elvállalta a felkérést, mert régóta kedveljük a borító- és egyébtervezés terén elkövetett munkásságát, és bizony elképzeléseinket felülmúlóan profi címlaptervet kaptunk tőle. Néhány belső oldal kinézete is neki köszönhető, de azokat inkább itt most nem lőnénk le, legyen meglepetés.
Az előzetes oldalak:
Eredetileg ez a két oldal volt látható a hivatalos Roham oldalon, és még további három, melyek közül az utolsót azért már nagyon spoileresnek találtuk (éppen arról beszéltek rajta, hogy ki ölt meg kit), ezért azok lekerültek, de annyira, hogy csak egy maradt. Végül a kepregeny.net-re még eljutott ez a jobb oldali is.
A blog olvasóinak azonban egy grátisz példaoldalt is szeretnék mutogatni, már csak azért is, mert ez este játszódik, így tovább lehet demonstrálni vele Iván barátom jó érzékkel választott színeit, másrészt meg azért, mert ez beszélgetéseken kívül nyomokban némi "eksönre" való utalást is tartalmaz.
A beharangozó szöveg így sikerült:
Az ezeréves fennállását ünneplő ország fővárosában mindenkit magával ragad a mesés fejlődés ígérete. Világraszóló csoda lesz az új földalatti is, mely elsőként fog utasokat szállítani az öreg kontinensen. Budapest mélyén azonban sötét titkok lappanganak, melyek vérré változtatják az építők verejtékét.
Az Alfabéta-díjas szerzőpáros 2009 karácsonyára elkészítette második „egész estés” képregényét, mely a Navigátor és a Pestblog után a Roham kiadó harmadik, hagyományos amerikai comicbook formátumot követő kiadványa.
Ennek az a története, hogy éppen egy kocsmában pihentük ki Ivánnal a leadás okozta stresszt, amikor Zsombor felhívott minket, hogy ki kéne találni valami ajánló szöveget. Az adott helyzetben inkább rábíztuk a dolgot, pláne mivel magunk is kíváncsiak voltunk, ugyan hogy lehet ezt röviden összefoglalni. Hát, valahogy így sikerült, bár ez már az a verzió, amin Iván még utólag pofozgatott.
Szóval, ez lenne az előzetes.
Meglepetésünkre és örömünkre kapott is sok pozitív hype-ot mindenfelé, de ugyanakkor azért kissé meg is ijedtünk attól, hogy ajjaj, ilyen nagy elvárásoknak nem fogunk tudni megfelelni, meglesz ennek a böjtje, amikor a felspannolt olvasók a kezükbe veszik a képregényt és az az érzésük támad, hogy hát ez azért annyira mégsem jó.
Na mindegy, hát ezzel nem nagyon van mit tenni, csak egy figyelmeztetésre telik tőlem: vigyázat, annyira nagyon azért talán lehet hogy nem is jó ez a cucc!
Hogy miért vannak ilyen fenntartásaim, azt az előző pósztjaimban fejtegettem, amik a kísérletezésről és a lila ködről szóltak. Azért reméljük, végül inkább tetszeni fog majd nektek, mint nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése